"Nem igaz, hogy ezek muglikat is tanítani akarnak! Kész röhej! És a muglik hogy fognak majd eljutni ide?? Mondom, Godrik nem norma... Na mindegy... Én majd teszek az ellen, hogy bemocskolják a sulit..."

Mardekár Malazár lépkedett felfelé a Roxfort, volt Cassiopeia lépcsőin. Mellette sétált Helga és Godrik. Hedvig nem volt velük, mert épp felavatta a klotyót, ugyanis nagyon sok jövőből importált CocaColát ivott.

"Ccc.. nem igaz, hogy hogy tud Hedvig ilyen sok malackólát inni. Különben is, miért ez a neve? Tök hülyeség."

Végre csatlakozott hozzájuk Hollóháti Hedvig is.

- Öhmm... Hedvig... lenn van a...

- Mi?

- A Szükség szobája. Nem akarod velem megnézni? - mondta Helga, miközben a férfi gatyáját fixírozta. Az is import volt.

- De... - és már el is tűntek.

"Hogy ez a Helga mekkora egy ribi! Bezzeg velem nem akart... Pedig sokkal jobban nézek ki, mint az a nyomi... De gáááz!... Le kéne lépnem. Nem bírom Godrit..."

- Mardika...

"Uááá, utálom, ha így hívnak!!!"

- ...ugye véglegesen kiverted a fejedből, hogy...

- Hogy megdugjam Helgát? Persze! Hogy képzelhetsz ilyet?

- Nem épp erre gondoltam, de ha már itt tartunk...

" A francba! Elszóltam magam..."

- Nem, inkább mondd, mit akartál!

- Kiverted az az antisárvérű eszmét a fejecskédből, ugye?

"Naná, hogy nem..."

- Persze, mit gongolsz!

- Oké. Te nem akarsz bemenni az egyik szobába?

"Jajj, ne! Hát ezért utálok Godrival lenni! De legalább venné le a rózsaszín talárját közben! De nem! Fúúj, és az a büdös tanga, amit hord...!"

- Nem, kösz.

- Gyere má'!

"Ezért is utálom. Mindig rábeszél mindenre... De legalább a tervemről nem tud..."